Energiaáramlás
Pénzvilág - amit tudunk és amit nem tudunk a pénzről

MI A PÉNZ?

Gazdag papa ezt tanította Robert Kiyosakinak:
"A pénz nem valóságos dolog." Sokszor emlékezetünkbe idézte, milyen közel jártunk a pénz titkához, amikor nekiálltunk alabástromgipszből "pénzt csinálni". "A szegények és a középosztálybeliek megdolgoznak a pénzért - mondogatta. - A gazdagok csinálják a pénzt.
Minél inkább azt képzeli valaki, hogy a pénz valóságos dolog, annál többet dolgozik érte. Ha felfogjuk, hogy a pénz nem valóságos dolog, akkor hamarabb meggazdagszunk." De hát akkor mi a pénz? - kérdeztük tőle többször. - Micsoda a pénz, ha nem valóságos?" "Aminek tekintjük" - felelte gazdag apám ilyenkor ."  -A pénz pusztán megállapodás.

A legtöbbre képes eszközünk az elménk. Ha csiszoljuk, óriási vagyonokhoz juttathat egyetlen pillanatnak tűnő idő alatt. Akkora vagyonhoz, mely messze túlszárnyalja a 300 évvel ezelőtti királyok és királynők legmerészebb álmait is. A képzetlen elme ugyanakkor borzasztó szegénységbe dönthet, mely több nemzedék életét végigkíséri, hiszen a családtagok egymásnak adják a stafétabotot.

Az információ korában a pénz egyre nagyobb lehetőségeket rejt magában. Néhányan elképzelhetetlen gazdagságot teremtenek a semmiből, ötletekből, megállapodásokból. Akik abból élnek, hogy részvényekkel vagy egyéb befektetésekkel kereskednek, azoknak ez naponta lezajlik a szemük előtt. Gyakran pillanatok alatt keletkeznek milliók a semmiből. Közben pedig nem történt semmi, úgy értem, senki nem adott senkinek pénzt. Csak megállapodások kötődtek: egy kézjelzés a kereskedőcsarnokban; egy lisszaboni kereskedő képernyőjén megjelent egy torontói kereskedő üzenete, majd a válasz egyetlen gombnyomással ment vissza Torontóba; egy telefonhívás a brókeremnek, hogy vegyen, azután egy perccel később egy másik, hogy adjon el. A pénz nem került át egyik kézből a másikba. Csak megállapodások történtek
Tehát miért fejlesszük pénzügyi szellemünket? Csak önmagunk számára válaszolhatjuk meg a kérdést. Én elmondhatom, miért fejlesztem intelligenciámnak ezt a területét. Azért teszem, mert gyorsan akarok pénzhez jutni.
Nos, havonta félretenni valamennyi pénzt értelmes ötlet. Egy lehetőség méghozzá az a lehetőség, melyet a legtöbb ember választ. De van egy bökkenő: eltakarja a szemünk elől a valódi történéseket. Elmulasztjuk közben a kínálkozó nagy alkalmakat, melyek sokkal nagyobb mértékben gyarapítanák vagyonunkat A világ elmegy mellettünk.
Mint mondtam, akkoriban nagyon gyatrán állt a gazdaság. A befektető  számára ilyenkor tökéletes a piaci helyzet. A pénzem nagy része a tőzsdén és ingatlanokban feküdt. Alig volt készpénzem. Mivel mindenki más eladta, amije van, én vásárlásba kezdtem. Nem takarékoskodtam; befektettem. A feleségemmel közösen több, mint egymillió dollárnyi készpénzünk dolgozott egy piacon, mely igen gyorsan emelkedett. Ez volt a legjobb alkalom a befektetésre. A gazdaság rettenetes helyzetben volt. Egyszerűen nem hagyhattam ki ezeket az apró üzleteket.
Mire az államnak lehetősége nyílik rá, hogy megadóztassa ezt a jövedelmet, addigra az már elment törvényesen megengedett adózás előtti költségek fedezésére.

De hogyan lehet valakiből sikerese vállalkozó,cégtulajdonos vagy befektető???

Minek kockázatot vállalni? Miért kell fejleszteni a pénzügyi IQ-t? Miért kell a pénzügyi műveltség? A válasz: Csak azért, hogy több lehetőséget tárjunk magunk elé. Ez részben választ ad az első kérdésre is.

300 évvel ezelőtt a föld jelentette a vagyont. Akinek volt földje, vagyonos volt. Azután a gyárak és az ipari termelés biztosította a vagyont, és Amerika felemelkedett. Akkoriban az iparmágnásoké volt a vagyon. Ma az információ a vagyon. Az birtokolja, akié az aktuális információ. A probléma csak az, hogy a információ fénysebességgel száguldja körbe a világot. Az új vagyont nem korlátozzák országhatárok, mint annak idején a földet vagy a gyárakat. A változások gyorsabban és drámaibban következnek be. Az új multimilliomosok száma ugrásszerűen meg fog nőni. Ugyanígy azoké is, akik nem bírják az iramot és lemaradnak.
Manapság túl sok ember küszködik, dolgozik többet, csak azért, mert elavult eszmékhez ragaszkodik. Az élet azonnal visszajelzésekkel szolgál, csakúgy, mint egy társasjáték. Sokat tanulhatnánk belőle, ha nagyobb energiákat vetnénk latba.
Azok kerülnek ki először a mókuskerékből, akik értenek a számok nyelvén és kreatív pénzügyi gondolkodással rendelkeznek. Ők különféle pénzügyi lehetőségeket ismernek fel. Legtovább azok ragadnak le a mókuskeréknél, akik nem ismerik a számok világát és gyakran nincsenek tisztában a befektetések hatalmával. A gazdag emberek többnyire kreatívak és felvállalják az előre kiszámított kockázatokat
.
A pénzügyi intelligencia egyszerűen annyit jelent, hogy az embernek több választási lehetősége van. Mit tehetünk pénzügyi helyzetünk javítására, ha nem bukkan fel előttünk a nagy üzlet lehetősége? Ha szembesülünk a nagy lehetőséggel, de nincs elég pénzünk, a bank pedig nem áll szóba velünk? Mit tehetünk, hogy kihasználhassuk? Ha előérzetünk megcsalt, és nem jött be a számításunk, hogyan juthatunk mégis milliókhoz? Minden azon múlik, mennyire kreatívan oldjuk meg a pénzügyi problémákat.
Tehát miért érdemes fejlesztenünk pénzügyi intelligenciánkat? Mert a saját szerencsénk kovácsaivá akarunk válni. Elfogadjuk, bármit hozzon is az élet, de aranyat csinálunk belőle. Kevesen ismerik fel, hogy a szerencsénk csak rajtunk múlik, ugyanúgy, ahogyan a pénzünk mennyisége is. Ha szerencsésebbek akarunk lenni és teremteni akarjuk a pénzt ahelyett, hogy keményen dolgoznánk érte, akkor nagyon fontos a pénzügyi intelligencia. Aki a sültgalamb-váró típushoz tartozik, esetleg sokáig fog várni. Olyan ez, mintha arra várna, hogy öt mérfölddel előtte egyszerre váltson zöldre az összes közlekedési lámpa, mielőtt elszánná magát egy autós utazásra.

Gazdag apám tanácsainak köszönhetően hamar sikerült kiszállnom az alkalmazotti lét immár közmondásossá vált "mókuskerekéből". Az ő leckéiből  szereztem meg azt az alapos pénzügyi tudást, mely ezt lehetővé tette. E pénzügyi alapismeretek nélkül, melyeket együttesen pénzügyi IQ-nak hívok, sokkal nehezebb lett volna bejárnom az anyagi függetlenséghez vezető utat. Ma pénzügyi szemináriumokon igyekszem átadni ezt a tudást másoknak. Szemináriumaimon mindig emlékeztetem a hallgatóimat arra, hogy a pénzügyi IQ négy széles terület ismereteiből tevődik össze.
Az első: a könyvelés.
Ezt nevezem pénzügyi alapműveltségnek. Elengedhetetlen a saját vállalkozásokból álló birodalom létrehozásában. Minél több pénzzel gazdálkodunk, annál nagyobb precizitásra van szükség, különben a birodalom összeomlik. Ez bal agyféltekés tevékenység, azaz a részletekkel való foglalkozás. A pénzügyi alapműveltség feltételezi azt a képességet, hogy elolvassuk és megértjük a pénzügyi kimutatásokat. Ez a képesség segít eldönteni, hogy mik a vállalkozás erősségei, illetve gyengéi.
A második: a befektetés - avagy a pénzteremtés tudománya. Stratégiák és formulák. Ez jobb agyféltekés tevékenység, azaz kreatív agymunka.
A harmadik: a piac ismerete. A kereslet-kínálat tudománya. Ismernünk kell a piac "technikai" vetületeit, melyek érzelmileg befolyásoltak; a Fa Janika baba 1996 karácsonyán jól példázta a technikailag vagy érzelmileg befolyásolt piacot. A piac másik tényezője valamely befektetés "alapvető" vagy gazdasági értelme. Annak eldöntése, hogy az adott piaci feltételek mellett van-e értelme egy bizonyos befektetésnek vagy nincs?
Sokan úgy gondolják, hogy a piac kutatása vagy megértése gyerekek számára túlságosan összetett feladat. Ezek az emberek nem veszik észre, hogy a gyerekek intuitív alapon tudják ezeket a dolgokat. A Fa Janika baba a Szezám utca c. tévésorozat egyik szereplője volt, és karácsony előtt nagyon erősen népszerűsítették a gyerekek körében. Amerikában szinte minden gyerek leghőbb vágya lett, és első helyen szerepelt a gyerekek karácsonyi kívánságlistáján. Sok szülőnek eszébe jutott, vajon szándékosan tartották-e vissza a cégek a terméket a piacról, miközben a karácsony előtti reklámkampányt nem hagyták abba. Pánik tört ki, mert a kereslet óriási volt, a kínálat pedig minimális. Mivel az üzletekben nem lehetett kapnia babákat, a szemfüles kereskedők hatalmas vagyonra tehettek szert a kétségbeesett szülők megkopasztásából. Azok a szerencsétlen szülők, akik nem tudtak babát venni, kénytelenek voltak más játékokkal kárpótolni csemetéiket karácsonyra. A baba hihetetlen népszerűségének oka előttem ismeretlen, de kiváló példa a kereslet-kínálat alapú gazdaságra. Ugyanez a séma jellemzi a tőzsdei, a kötvény-, az ingatlanpiacot, de akár a baseballsztárokról készült fotók piacát is.
A negyedik: a törvény.
Percek alatt ugrásszerűen megnövekedhet egy olyan vállalkozás, mely szilárd könyvelési, befektetési és a piaci technikai ismereteken nyugszik. Az a személy, aki ismeri az adócsökkentő lehetőségeket és egy cég védelmét élvezi, sokkal rövidebb időn belül meggazdagszik, mint egy alkalmazott vagy egy kisvállalkozás kizárólagos tulajdonosa. A különbség olyan jelentós, mint aközött, hogy valaki gyalogol, vagy repül. A tartós gazdagság tekintetében pedig még nagyobb.
1. Adókedvezmények: Egy cég számos dolgot megtehet, amit egy egyén nem. Például kifizetheti a költségeit, mielőtt adót fizetne. Ez egy külön szakterület és nagyon izgalmas, de nem feltétlenül érdemes mélyebben belemenni, ha az embernek nincsenek jelentős eszközei vagy saját vállalkozása.
Az alkalmazottak keresnek és adóznak, majd megpróbálnak a maradékból megélni. A cég keres, a lehető legtöbbet költ, majd a maradék után adózik. Ez az egyik legfontosabb törvényes adókímélő kiskapu, amit a gazdagok használnak. A cégeket könnyű létrehozni és nem túlzottan drágák, ha elegendő jó készpénzáramlást biztosító befektetés áll rendelkezésre. Például: ha saját cégünk van, a nyaralást hawaii igazgatótanácsi ülésnek hívják. A kocsival kapcsolatos költségeket, a biztosítást és a szerelést a cég fizeti. Az egészségügyi klubtagság díja is a cég költségébe számít. A vendéglői vacsorák többsége is részben költség; és még sorolhatnám, mennyi mindent lehet legálisan adózás előtti pénzből fizetni.
2. Védelem peres ügyekben.
Perlekedésre hajlamos társadalomban élünk. Mindenki el akar vitatni tőlünk valamit. A gazdagok vagyonuk jelentős részét olyan eszközök segítségével rejtik el, mint a cégek és trösztök; így tudják megvédeni eszközeiket a hitelezőktől. Ha valaki beperel egy gazdag embert, gyakran többrétegű jogi védőhálóba ütközik, és végül sokszor bele kell törődnie, hogy az illető gazdag embernek valójában semmije sincs. Mindent ő irányít, de semmi sem az övé. A szegények és a középosztálybeliek megpróbálnak mindent birtokolni, és mindent oda kell adniuk az államnak vagy azoknak a polgártársaiknak, akik előszeretettel indítanak pert a gazdagok ellen. A "Robin Hood"-ból tanulták: vegyétek el a gazdagoktól és adjátok a szegényeknek!
Nem célom, hogy ebben a könyvben részletekbe bocsátkozzam a saját cégekkel kapcsolatban. Annyit azért megemlítek, hogy akinek bárminemű törvényes eszköze van, annak érdemes minél előbb többet megtudni a cégek kínálta előnyökről és védelmi lehetőségekről. Számos könyv jelent meg a témáról, melyek részletesen foglalkoznak az előnyökkel, és még a cégalapítás mikéntjét is leírják lépésről lépésre. A magam részéről az Inc. and Grow Rich (Alapítsunk céget és gazdagodjunk meg) című művet ajánlom, mely különösen jó betekintést nyújt a személyes tulajdonú cégek hatalmába.
A pénzügyi IQ tulajdonképpen sokféle készség és tehetség együttese. Szerintem mégis a fent felsorolt négy technikai készség kombinációja alkotja a pénzügyi intelligenciát. E négy készség jelentős mértékben hozzájárul a nagy gazdagság eléréséhez szükséges pénzügyi intelligenciához.
Összefoglalva:
A cégekkel rendelkező gazdagok
1. Keresnek
2. Költenek
3. Adót fizetnek
A cégeknek dolgozó személyek
1. Keresnek
2. Adót fizetnek
3. Költenek
Átfogó pénzügyi stratégiaként mindenkinek azt tanácsolom, alapítson saját céget az eszközeire támaszkodva.

Röviden összefoglalva az eddigiek lényegét:

Az anyagi függetlenség,gazdagság elérésének rövidített receptje :

Alapítsunk és müködtessünk sikeres vállalkozást!

A vállalkozás nyereség fektesük be!

A befektetések nyereségéből pedig éljünk!

                                 ########################################

Warren Buffet, Amerika legnagyobb befektetője és a Microsoft társtulajdonosa a következőket mondta:

A piac, mint az Isten, azokat segíti, akik segítenek önmagukon"

                              #########################################
A fenti szövegek, szövegrészek Robert Kiyosaki könyveiből származnak. Abban az esetben ha máshonnan idézünk, külön megnevezzük a forrást.(A szerkesztők)